Nagyinterjút adott SZEGEDma hírportálnak Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, a Parlament Törvényalkotási bizottságának elnöke augusztus 20-án Ópusztaszeren. A politikust nemcsak az első királyunkról alkotott véleményéről kérdeztük, hanem a plakáttörvényről, a kampányról, a magyar családok gyermekvállalásáról és a legális bevándorlásról is faggattuk.

Azt írná Szent Istvánról egy óriásplakátra: az államalapító

- Ópusztaszeren hosszabb beszédet mondott Szent István napján. Azonban felmerült bennem egy kérdés: mit írna fel egy óriásplakátra az első királyról?

- Ha nagyon röviden kellene jellemezni Szent Istvánt, akkor ő „az államalapító”. A magyar állam több mint ezer évvel ezelőtti létrejöttében Szent Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak. Az őt megillető számtalan elismerő jelző és cím közül – ezek közé tartozik a szent is – legjobban az államalapító kifejezés írja le munkásságának korszakos jelentőségét.Megőrzendő hagyatékának fontos része, hogy az állami léthez feltétlenül szükséges az ország szuverenitásának tiszteletben tartása.

Ő nem csupán megalapította a magyar államot, hanem egy olyan államot hozott létre, amely nem függ senkitől, s amelynek vezetői kizárólag a politikai értelemben vett magyar nemzetnek tartoznak felelősséggel. Szent István kérhetett volna a német-római császártól is koronát, mégis a pápához fordult, mert ezzel egyértelművé tette: semmilyen világi hatalom nem állhat – sem formálisan, sem gyakorlatilag – a magyar állam felett.

- Ma minden bizonnyal más pártok – az MSZP, a Jobbik és társaik – politikusai is Szent István örökségéről beszélnek. Hogyan vélekedik arról, hogy a magyar politikai elit egésze tiszteli az államalapítót?

- Ez örömteli! A mai világban már örülni kell, ha a politika egymással szembenálló felei képesek valakinek a tiszteletében egyetértésre jutni. Ez a politikai konszenzus első királyunk esetében fennáll.

Az már más kérdés, hogy ki, miért méltatja Szent Istvánt, mit emel ki gazdag hagyatékából. Ez már gyakran különböző, és az ünnepi megemlékezésekből is kiderül, hogy sok esetben az aktuálpolitikai érdekektől is vezérelt – bár szerintem a jó ízlés határaira az aktualizálásnál figyelni érdemes. A magyar ellenzék baloldali része Szent István fiához Imre herceghez intézett intelmeiből az elmúlt években az idegenek befogadásával kapcsolatos nyitott hozzáállásra hívja fel a figyelmet, amely eredeti kontextusában szerintem is helyes, mert a magyar kultúra gyarapításáról és valódi integrációról szól, éppen ezért aligha alkalmas napjaink migrációt támogató baloldali álláspontjának alátámasztására.

Más történelmi szereplők esetében is látjuk, hogy egy komoly életműben, amely feltétlen tiszteletet parancsol, mindenki talál hozzá közelebb álló örökrészt, akár olyat, amelyről azt feltételezi, hogy aktuálpolitikai értelmében a maga hasznára fordíthatja.

Az általános választójogot tévedés lenne Szent Istvánon számon kérni

- Vigyázó szemünket – egy pillanatra – Amerikára vessük! Látjuk, hogy különböző történelmi szereplőkről megalkotott szobrok sorát rombolják le, akiknek személyéről – legalábbis az adott államban – félig-meddig konszenzus alakult ki. Szent István sem számított mindig politikailag korrektnek, a politikai ellenfeleink négybe vágása nem tűnik manapság elfogadott dolognak.

- Számtalan napjainkban folytatott közéleti vitában lenne helyes eligazodási pont, ha elfogadnánk, hogy egy kor megítélése csak az adott időszak mércéjén keresztül lehetséges. A XX. század második felének, vagy a XXI. század elejének emberi jogi mércéjét visszavetíteni még a XX. század elejére sem lehet. Winston Churchilltől olyan mondatokat lehet idézni, amelytől mindenki elpirulna – hogy most csak a búrokra tett megnyilatkozásaira utaljak az angolokkal vívott háború időszakában. Tudomásul kell venni, hogy az egy évszázaddal és értelemszerűen különösen az egy évezreddel ezelőtti világ mércéi nagyon távol állnak a korunkétól, ezért történelmietlen egy másik kor vezetőin mai emberi jogi, jogállami és demokratikus normáink számon kérése, hiába próbálják ma ezt önmagukat baloldalinak nevező, valójában destruktív, a nemzeti közösséget rombolni akaró erők az Egyesült Államoktól Európáig elfogadtatni és mércévé tenni, hogy azután önmagukat a „progresszió” képviselőiként feltüntetve bélyegezzék nacionalistának a velük szembenállókat. Az általános választójogot tévedés lenne Szent Istvánon számon kérni, pedig ma joggal tekintjük a demokratikus közmegegyezés sarokkövének.

Esélyegyenlőséget kívántak teremteni a politikai plakátok terén

- Plakátokról beszélgettünk az első kérdésben. Miként látja a plakáttörvény eredményességét? A Jobbik plakátjai helyén most egy magánszemély üzenetei olvashatóak.

- Ha impresszum nélkül tesz ki valaki plakátokat, az önmagában is jogszabálysértő. Ez korábban is így volt. A mostani esélyegyenlőséget teremtő módosítás lényege, hogy a politikai pártok csak listaáron, tehát kedvezmények nélküli piaci áron vásárolhatnak plakáthelyeket. Eredeti szándékunk az volt, hogy a plakátot, mint kampányeszközt korlátozzuk a kampányidőszakra.

- Tervezik, hogy újból próbálkoznak a kérdés megoldásával, hátha elérik a kétharmadot?

- Nem. Ellenzéki támogatás nélkül a kétharmados többség elérhetetlen, a szocialista párt által előterjesztett módosító javaslatnak is része volt a plakáttilalom, az MSZP mégis leszavazta a saját javaslatát. Másrészt szerintem a megoldás, amit találtunk – a helyenként még néhány viccesnek szánt plakát képében folytatott utóvédharc ellenére – működőképes.

A valóságot elegendő muníciónak látja a Fidesz-KDNP kampányához

- Tavasszal országgyűlési választások következnek, ősztől beindul a kampány. A kormánypártok részéről milyen kampányra számíthatunk?

- Az utóbbi ciklusok gyakorlata alapján a kampányidőszak csak jogilag értelmezhető, mert politikailag a választások másnapján megkezdődik a kampány. Habár az EU-csatlakozás után 13 évvel is sok nehézséggel néz szembe az ország, de az utóbbi hét évben a problémák száma nagymértékben csökkent. Több mint hétszázezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 7 évvel ezelőtt. A költségvetés egyensúlyban, a gazdasági növekedés kilátásai jók. Az infláció tavaly szinte megszűnt, miközben érzékelhetően nőttek a jövedelmek. Sokat kell még előre lépnünk, de az irány jó.

Ezen kívül a jelenlegi helyzetben fontos az ország határainak védelme, mindaz amit a magyar kormány tett és mondott a migráció kapcsán az elmúlt években. Azonban nem igaz az ellenzéki kritika, hogy nekünk érdekünk, hogy – akár a migráció fenyegető veszélye kapcsán – ne az ország mindennapjait érintő más kérdésekről beszéljünk. A valóság, az ország teljesítménye a kampányban elegendő muníciót ad a kormánypártok számára.

Nem könnyű megszólítania a politikának a fiatalokat

- Korábban, június elején arról beszélt a Magyar Időknek, hogy nehéz a fiatalokat megszólítania a Fidesznek. Mi alapján, milyen eredmények felsorolása segítségével győzné meg őket?

- Az akkori megjegyzésem kiindulópontja tágabb nézőpontból közelített: a fiatalokat ma általánosságban nehéz megszólítani a politikának, s mi sajnos ezen belül sem állunk jól.

Ma is nagyon különböző esélyekkel születnek fiatalok, mégis összességében ma egy magyar fiatal lehetőségei összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek, mint bármely előttük járó nemzedéké az elmúlt évszázadban. Az Európán belüli határok nyitottak, ha nem társul elethossziglan tartó elvándorlással, akkor a külföldi tanulmányi és szakmai tapasztalat hasznos az ország számára is, de ma már Magyarországon is munkaerőhiány van, iparosokra, szakmunkásokra és diplomásokra egyaránt nagy szüksége van a magyar munkaerőpiacnak.

Segítjük azokat a fiatalokat, akik gyermeket nevelve az ország jövőjét is garantálják, hiszen nincs olyan közgazdasági elmélet, amely a demográfiai értelemben önfenntartásra képtelen államok nyugdíj- és szociális rendszerének fenntarthatóságát garantálná. Olyan családtámogatási rendszert vezetett be a kormány, amely komoly kedvezményeket biztosít az adórendszerben, a lakásvásárlásnál, a lakásépítésnél, az étkeztetésben, a tankönyvtámogatásban és még számtalan más területen a – különösen több – gyermeket vállaló családoknak. A kormány üzenete világos: a gyermekvállalás nem szabad, hogy a szegénység vállalását jelentse.

A családokon múlik az ország jövője

- Az utóbbi években nőtt a gyermekvállalási kedv, de még mindig nagyon távol áll a reprodukciós ráta az optimális 2,1 gyermek/család számtól. Mikorra kívánják elérni ezt?

- 1,27-ről sikerült majdnem 1,5-re emelni a rátát. Habár nagyot léptünk előre, ez még mindig kevés. Nem tudom megmondani, hogy mikor érjük el a reprodukcióhoz szükséges mértéket, sőt, azt sem, hogy bekövetkezik-e. Azonban, ha azt akarjuk, hogy Magyarország megmaradjon, s az utánunk következő nemzedékek is magyarok maradjanak, akkor csak egy út áll előttünk.

- Beszélt a munkaerőhiányról. Ez hogyan kívánják megoldani? Ismert, hogy sok magyar külföldön dolgozik, vannak a határon túli magyarok, s más európai országokból is érkeztek már hazánkba munkavállalók, például ukránok.

- Mi osztjuk a határon túli magyar szervezetek azon politikai célkitűzését, hogy közösségeik tagjainak a szülőföldjükön való boldogulását kívánjuk elősegíteni. Ezért külön senkit nem biztatunk arra, hogy az anyaországba jöjjön, de ha mégis valaki így dönt, Magyarországnak mindig tárt karokkal kell minden jó szándékú magyar embert befogadni. Az is látszik, hogy ma munkát vállalni sem nehéz az országban, hiszen területének jelentős részén munkaerőhiány lép fel.

Az európai keresztény kultúrkörből hazánkba irányuló bevándorlás nem tömeges és nincs is okunk tartani ettől. Azok az országok, amelyek a bevándorlás folytán komoly társadalmi problémákkal küzdenek, sem az európai bevándorlók miatt kénytelenek megoldhatatlannak látszó nehézségekkel szembe nézni, hanem a más földrészről, más kultúrával és vallással érkező személyek kulturális integrációja vallott kudarcot. S persze reménykedjünk, hogy a most megszülető magyar gyermekek bő két évtized múlva megjelennek a munkaerőpiacon, még ha ez nem is az azonnali megoldások közé tartozik.

Forrás: SZEGEDma.hu